English
Magyar
A Medián Közvélemény- és Piackutató intézet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) megbízásából készített felmérést a ragadozó madarak ismertségéről Magyarországon. A kutatás az Egyesület LIFE10NAT/HU/000019 „A parlagi sas védelme Magyarországon” című LIFE+ Nature program keretében valósult meg.
Az adatgyűjtés az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fős minta személyes megkérdezésével történt.
Az eredmények szerint, amikor hazánkban élő ragadozó madarakra gondolnak, az embereknek elsősorban a sasok jutnak az eszükbe. Nagyrészt azonban nem konkrét fajokat neveznek meg, csak általánosságban, mint gyűjtőfogalmakat használják az egyes fajcsoportok neveit. A legismertebb spontán említett faj a sorban az ötödik réti sas, egyben ez az egyetlen, amely megelőz más gyűjtőkategóriákat, mint például a sas, sólyom, héja vagy vércse.
A fajok közül a második legismertebb a parlagi sas, összességében ismertebb, mint az ölyvek, és körülbelül annyian ismerik, mint a sólymokat vagy a héjákat. Arra a kérdésre, hogy melyik az a sas faj, amelyből az Európai Unión belül Magyarországon él a legtöbb példány szintén a réti sast nevezték meg a legtöbben.
Az emberek több mint fele hallott már arról, hogy Magyarországon sok ragadozó madár, azon belül is sok parlagi sas esik szándékos emberi pusztítás áldozatául. A leginkább tájékozottnak a diplomások, az 50 évesnél idősebbek és a falun élők számítanak. A területi különbségek azonban szintén jelentősek.
A válaszadók többsége azzal is tisztában van, hogy a ragadozómadár-mérgezések bűncselekménynek számítanak. A mérgezések feltétezhető elkövetőiként elsősorban a mezőgazdászokat, és szinte azonos mértékben a vadászokat nevezték meg. A megkérdezettek döntő többsége egyetért abban, hogy a ragadozómadár-mérgezéseket szankcionálni kell, csaknem négytized azoknak az aránya, akik százezer forintot is igazságosnak éreznek, (további) közel háromtized pedig a börtönbüntetést sem találná túlzottnak.
A ragadozómadarak védelmének intézményi hátterét a válaszadók 29 százaléka azonban egyáltalán nem ismeri, további kétötöde (39 százalék) pedig legfeljebb ráismert a felsorolt szervezetek közül egyikre-másikra. Mindössze egyharmad (32 százalék) azok aránya, akik spontán megneveztek ebben a tekintetben kompetens szervezetet, a legtöbben a Hortobágyi Madárkórházat, és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet.