A parlagi sas

A parlagi sas (Aquila heliaca, SAVIGNY, 1809) egyike kiemelkedő természeti értékeinknek. A magyar Vörös Könyv szerint a kipusztulással közvetlenül veszélyeztetett faj. Európai állományának jelentős része Magyarországon és Szlovákiában, a közös határ két oldalán fészkel.

A vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába a sasformák (Aquilinae) alcsaládjába tartozó faj. Testhossza 72-83 centiméter, szárnyfesztávolsága 190 – 210 centiméteres is lehet. A szexuális dimorfizmus csekély, azonban a tojók némileg robusztusabbak. A hímek kb. 2,5 – 4 kilogrammot, a tojók 2,8 – 4,5 kilogrammot nyomnak.

Parlagi sas (Fotó:Máté Bence)
Parlagi sas (Fotó: Máté Bence)

Parlagi sas (Fotó:Morvai Szilárd)
Parlagi sas (Fotó Morvai Szilárd)

Elterjedés

A parlagi sas eurázsiai elterjedésű faj. Oroszországban és Ukrajnában a sztyeppzónát követi elterjedési területe, amely a Kaukázus északi részétől egészen a Bajkál-tóig terjed. Európában csak a Kárpát-medence térségében, Magyarországon, Szlovákiában, Horvátországban, Jugoszláviában, Romániában és Bulgáriában fészkel. Kisebb állománya költ Törökországban is. Magyarországon a legnyugatabbra költő párok a Dunántúli-középhegységben találhatók. Oroszországon kívül Európában az egyetlen jelentős populáció a Kárpát-medencében található. Napjainkban az állomány fele középhegységekben fészkel, de egyre gyakoribbak a síkvidéki költések, elsősorban a hegységek előterének térségében

 

Védelmi helyzet

Hazánkban a parlagi sas fokozottan védett, a legmagasabb - 1 000 000 Ft - természetvédelmi értékű kategóriába tartozik. Az MME által 1999-ben összeállított Vörös Lista szerint az ún. védelemtől függő fajok kategóriájába tartozik. Szinte minden országban csökken a fészkelő párok száma, ezért a védelem eredményeként nálunk bekövetkezett lassú állománynövekedésnek különleges jelentősége van. A faj teljes elterjedési területén történő megőrzése a hazánkban alkalmazott módszerekkel - jogi védettség, fészkelő- és táplálkozóterületek zavartalanságának biztosítása stb. - elérhető.

Életmód

Fészkelőterület
Az 1990-es évek vége óta a populáció fele a síkvidéki mezőgazdasági területeken telepszik meg. Korábban elsősorban a középhegységek déli fekvésű völgyeiben fészkelt. Kedveli az ürgés legelők közelségét. Gyakran megtelepül gyepterületeken vagy mezőgazdasági táblákon keresztül húzódó fasorokban, magányos fákon.

Sas fészek egy alföldi területen
Sas fészek egy alföldi területen

Költés
A parlagi sas a déli kitettség hegyoldalakon vagy a táplálkozóterület közelében, magas fák csúcsán építi fészkét. Gyakran van váltófészke. Nyugalmas helyen évtizedekig használják ugyanazt a fészket, amely az évenkénti tatarozás miatt több méter magasságúvá növekedhet. Az Alföldön sűrűbben váltja fészkeit, mint a hegyvidéken, valószínűleg a nagyobb zavarás miatt. Fészkét mindig olyan helyre építi, ahonnan nagy távolságot belát. Emiatt a zavarást - melyre különösen érzékeny - messziről érzékeli. Fészekalja már március végén teljes, általában két, de újabban egyre többször három tojásból áll. A kikelt fiókákat kezdetben a tojó őrzi, miközben a hím hordja a táplálékot. Később mindkét madár táplálék után jár. A fiatalok júliusban hagyják el a fészket, de késő őszig együtt tart a család. Magyarországon az 1991-2000 közötti 10 évben összesen 388 fióka repült ki.

Parlagi sas fiókák (Fotó: Horváth Márton)
Parlagi sas fiókák (Fotó: Horváth Márton)
 

Táplálkozás
A parlagi sas legkedveltebb táplálékállata az ürge és a hörcsög. Mivel az ürge és a hörcsög is téli álmot alszik, ezért ebben az időszakban elsősorban a mezőgazdasági területeken vadászik kisebb-nagyobb emlősökre, madarakra. Ilyen helyeken viszonylag gyakran zsákmányol mezei nyulat. A költési időszak után is együtt tartózkodó öregek párban vadásznak. Az elejtett prédából először mindig a tojó eszik. Hideg, kemény teleken alkalmilag a legkülönfélébb dögre is rájár.

Vonulás

Enyhe teleken az öreg madarak kitartanak fészkelőterületükön, a fiatal, ivaréretlen példányok kóborolnak, vonulnak.

Air Max 1 Ultra Moire

Copyright 2003–2024. Budapest – imperialeagle.hu – All Rights Reserved