English
Magyar
A tavalyi év végén a világon először kerültek webkamerák egy parlagisas-fészekhez. A terepmunka "ördöge" azonban, mint már annyiszor, ismét közbeszólt és a sasok idén tavasszal egy másik helyen kezdtek el költeni. A következő, 2014-es költési szezonban bízva a három felszerelt kamerát a fészeknél hagytuk és az egyik mozgásérzékelős rögzítette is az "üres" fészekben zajló elképesztő eseményeket.
A sok órányi felvétel átnézésekor (a mostani összeállítás a január-július közötti időszakot öleli fel) derült ki, hogy egy jó élőhelyen lévő fészek milyen sok madárlátogatót vonz. Ezek többsége fészekalbérletet keres, vagy azért, mert ez így kényelmeseb, mint sajátot építeni, vagy pedig azért, mert nem épít saját fészket. Vannak azután táplálékot vagy potya fészekanyagot keresők, illetve a pusztán csak kíváncsiskodók.
Kerecsensólyom
Honfoglaló őseink turulmadara a többi sólyomalakúhoz hasonlóan nem épít saját fészket (ami meglehetősen furcsa hozzáállás egy madártól), szaporodásához más fajok: sasok, ölyvek, varjak és a szarka, fekete és fehér gólya üres fészkeire szorul. Éppen ezért a kék vércse, a vörös vércse, az erdei fülesbagoly és a kabasólyom mellett a kerecsensólyom védelme szempontjából is nélkülözhetetlen, hogy az elmúlt alig több mint két évtizedben majdnem teljesen kiirtott vetési varjak kolóniáit (állománycsökkenésük mintegy 93%-os!) hagyjuk megerősödni. A költési időszak kezdetén a kerecsensólymok is felkeresik az élőhelyükön fellelhető fészkeket, és ha döntöttek, akkor a kiválasztott tojásrakóhelyet felsőbbrendű röpképességüket kihasználva akár a sasok elüldözésével is képesek megvédeni.
Kerecsensólyom a bekamerázott parlagi sas fészeknél (Fotó: MME archívum)
A kerecsen végül nem a parlagisas-fészket választotta, hanem szinte bizonyosan azon költőládák egyikébe költözött, melyben a védelmi programnak köszönhetően a hazai állomány jó 70%-a fészkel. Tovább ...